Glosszárium

Átlátszó dombornyomott lakk, amely szitanyomással vagy digitális technikával alkalmazható.

A képek és színek reprodukálására és nyomtatására szolgáló rendszer, amely lehetővé teszi a széles színtartomány szimulálását négy festék (cián, magenta, sárga és fekete, rövidítve CMYK) kombinációjával; az intenzitást a féltónusszűrő frekvenciája vagy beállítása határozza meg.

Nyomtatási beállítás, amikor a grafikai elem alatt lévő objektumok nem kerülnek kinyomtatásra; ez a felülnyomtatás ellentéte.

A kötészetben használt módszer az ívek, a behúzás vagy a szórólap ragasztására.

A kiadványba beillesztett eltérő formátumú elem. Ez lehet például egy kisebb dosszié vagy behajtás.

Füllel vagy fogantyúval és oldalsó lapokkal ellátott táska. Lehet akár meglehetősen nagy is: ebben az esetben a táska az alján és a fülek rögzítési pontjainál megerősített.

A hajtogatást előkészítő művelet, a hajtásvonal egyenes vonalú megtörése, és ezáltal a felületi hibák és kitörések elkerülésére. Ez a művelet a stancolással egyidejűleg is elvégezhető. Vastag papírok és kartonok hajtogatásakor szükséges.

A keménytáblás kötészet egy változata, amelyben a lemezek merev kartonból készülnek, lehet kasírozott vagy bevonatlan, míg a hátoldal rugalmas.

A levelezéshez használt borítékok számos méretben kaphatók; a leggyakoribbakat a 64. oldalon található ábra mutatja be. A Fedrigoni által gyártott borítékok teljes választékának megismeréséhez tekintse meg a Century mintakönyvét.

Növényi eredetű rostos anyag, a papír fő összetevője. Fákból és növényekből nyerhető különböző kivonási és feldolgozási rendszerekkel. A papírok általában különböző cellulózok keverékéből állnak.

Kötés, amelyben az egyes ívtagokat középen és egymáshoz varrják, mielőtt a borítót ragasztóval rögzítenék. Ez egy erős kötés, amely lehetővé teszi a könyv jó kinyitását.

Varrás, amely néhány oldalas füzetek vagy brosúrák kötésére használható. Ez történhet a füzet középső hajtása mentén, lehetővé téve ezáltal az oldalak teljes kinyitását, vagy a szélén; ebben az esetben a kinyitás részleges lesz.

A négyszínnyomással elérhető színeket leíró színtér.

Egy fájl, amely tartalmazza egy adott eszköz viselkedésének leírását a reprodukciós színben. A profilok használata lehetővé teszi a helyes színkezelést a feldolgozási project különböző fázisaiban, a beállításoktól a nyomtatásig. A www. fedrigonicartiere.com weboldalról letöltheti a kapcsolódó Fedrigoni papírokat.

Olyan nyomtatási rendszer, amely lehetővé teszi a nyomtatványok előállítását nyomólemez készítése nélkül, digitális fájl közvetlen feldolgozásával. Három fő típusa van: elektro-tinta (pl. HP Indigo), toner és tintasugaras. A digitális nyomtatás jó megoldás a kis példányszámú nyomtatáshoz, mivel csökkenti a hagyományos nyomtatási technológiák költségeit (nyomólemezek, indítás, hulladék stb.). A nyomtatás igény szerinti rendszerekben és az egyedi nyomtatásban ( testreszabás) is alkalmazzák.

A Deutsches Institut für Normung (Német Szabványügyi Intézet) rövidítése. ISO 216

Olyan szín, amelyet kifejezetten erre a célra kifejlesztett festékkel (például Pantone-színnel) nyomtatnak, és nem négy színből álló festékkombinációval.

Nyomtatás, amely kombinálja a festék használatát a dombornyomással, a vakdomborítással azonos rendszerben.

Olyan technika, amely lehetővé teszi a könyv lapjainak levágott éleinek színezését. Díszítésként és védelemként született, eredetileg aranyból készült.

Nyomtatványok, például szórólapok esetében a nyitott formátum a nyomtatvány tényleges mérete: például egy 17×24 cm-es, hajtogatott szórólap nyitott mérete 34×24 cm.

Nyomtatott és összehajtogatott papírlap. A hajtások számától függően egy ívtag 4-64 oldalból állhat.

Különösen sima és fényes bevonatú papír. Ennek az eredménynek az eléréséhez a bevonatot egy belülről fűtött, krómozott, rendkívül sima felületű fémhengerrel viszik fel az alapanyagra. Az öntvemázolt bevonatú kartonokat gyakran használják a csomagolás területén.

ìvek vagy ívtagok egymásba illesztéssel történő összeállítása. Ezt a technikát például akkor alkalmazzák, amikor több ívtagot kombinálnak nyeregvarrásos kötéshez.

Keménykötészetben használt ellenálló papír; ennek a negyedoldalas (négyoldalas résznek) a felét a borítótábla belső oldalára ragasztják, míg a másik felét részben a könyvtömbhöz ragasztják.

Mutatja a papír fényvisszaverő képességét, és közvetve kifejezi a fényességét. A magas fehérség lehetővé teszi az eredeti képek kromatikusan hű reprodukálását. Az alacsony fehérség viszont inkább szövegek nyomtatására alkalmas, mivel a kisebb fényvisszaverődéssel elkerülhető az olvasás -fáradtság. A papír fehérségének mérésére különböző módszerek állnak rendelkezésre; a legelterjedtebbek az ISO 2470 és a CIE fehérség (ISO 11475:2004).

A kép változó méretű és gyakoriságú pontokból álló rácsra való bontása, amely lehetővé teszi a szürke és a színárnyalatok variációinak szimulálását korlátozott számú festékkel. A rácsszabályozás vagy frekvencia (centiméterenkénti vagy hüvelykenkénti vonalakban mérve) a papír nyomás közbeni teljesítményének megfelelően változik: például az újságnyomtatásban alacsony, legfeljebb 35 vonal/centiméter vagy 85 vonal/ hüvelyk frekvenciájú rácsot használnak.

Olyan speciális befejező technikák összessége, amelyek lehetővé teszik a nyomtatványok különleges részletekkel való gazdagítását. Ide tartoznak az olyan technikák, mint a prégfóliázás, a termográfiai nyomtatás vagy a formalakkozás. Ezek közül néhány digitális technológiával is megvalósítható.

Olyan beállítás, amellyel egy grafikai elemet az alatta lévő fölé nyomtatnak; az eredmény a színek kombinációja két szinten. Az ellentétes beállítás az alulnyomás.

Enyhén durva textúrájú papír (pl. kalapált vagy bordázott hatású). A mintázat felvitele a papírgépben történik, amíg a papír még nedves, és a lap egyik vagy mindkét oldalára felvihető.

Fotopolimerből készült, hengeres mátrixú reliefnyomtató rendszer. A nyomógépbe ív vagy tekercs adagolható.Különböző anyagok csomagolásának nyomtatására alkalmas, újságnyomtatásban is használják.

Olyan lakkozás, amelyet csak a lap bizonyos részeire alkalmaznak, hogy kiemeljék azokat a környező részektől.

A nyomtatási ívnek az az oldala, amelyet először nyomtatnak. Más néven recto.

A Forest Stewardship Council által kiadott tanúsítás. Biztosítja, hogy az anyag előállítási folyamata megfelel az FSC nyersanyagokra vonatkozó szabványainak, és hogy a nyersanyag olyan erdőkből származik, amelyeket környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági szempontból megfelelően kezelnek.

A kezdeti nyomtatási fázisok sorrendje a lemezek előkészítésétől a szín kalibrálásáig és a passzer beállításáig. Az indítási szakasz végén a nyomtatási elvégezhető.

Egy könyv vagy más nyomtatott és kötött anyag borítójának a vastagságának megfelelő oldalsó része. A kötés típusától függően lehet rugalmas vagy merev; méretei az oldalak számától és a papír vastagságától függnek. A gerincen található a könyv címe, hogy megkönnyítse a polcokon való azonosítást.

A papír súlya gramm/négyzetméterben kifejezve. A grammsúlyt a papírok (40-150 g/m²), a kartonok (170 és 600 g/m² között) és a lemezek (magasabb grammsúlyok) megkülönböztetésére használják.

A nyomdai ív hosszú oldalán lévő sáv, amelyet egy ívfogó beakaszt, hogy a nyomdagép belsejébe húzza; emiatt nem nyomtatható.

A nyomtatási folyamat egy olyan szakasza, amelyben az ív speciális gépeken halad át, amelyek a kívánt specifikációnak megfelelően több lépésben hajtogatják, hogy ívtagokat vagy szórólapokat készítsenek belőle (lásd a jobb oldali ábrát).

Az ív másodjára nyomtatott oldala.

Digitális festéknyomtatási rendszer, amely az elektrosztatikus töltés elvét alkalmazva az ofszetnyomtatáshoz hasonló eredményt tesz lehetővé. A CMYK tinták mellett fehér és speciális színek használatát is lehetővé teszi. A hp indigo gépek íves (72 × 52 cm-ig) vagy tekercses (legfeljebb 76 cm széles) adagolásúak. Az optimális eredmény eléréséhez gyárilag a felületén speciálisan kezelt papírokat kell használni.

Digitális nyomtatási rendszer, amely lehetővé teszi, hogy egy kiadványból a tényleges ügyfélkérések alapján készítsen példányokat, elkerülve a teljes példányszám kinyomtatását. Általában csak korlátozott számú formátumot és kötészetet tesz lehetővé.

Egyszerű kötés, amely egy vagy több ívtag és szükség szerint egy borító összehajtásával és összeállításával, valamint középen fémkapcsokkal történő összekapcsolásával valósul meg. Ez a kötési rendszer csak korlátozott számú oldal (általában 64-nél nem több) vagy nagyon vékony papír használata esetén hatékony. Ha egy ilyen módon összeállított füzetnek nincs más anyagból készült borítója, akkor azt mondjuk, hogy önborítós.

A nyomtatott anyagok formátumát meghatározó nemzetközi szabvány, amelyet különösen az európai országokban használnak (lásd a 72. oldalt). Az ISO 216 formátumokat A és B sorozatra osztják, és a nyomtatott anyag kész formátumát jelölik, különösen a levelezéshez. Az ISO 269 szabvány által meghatározott C sorozat az A és B sorozatú formátumokhoz illeszkedő borítékok méreteit jelöli. A legismertebb formátumok az A4 és az A3. Ezeket a formátumokat gyakran DIN-nek nevezik, a Deutsches Institut für Normung (Német Szabványügyi Intézet) után, amely először 1922-ben határozta meg ezeket a méreteket.

220 és 450 g/m² közötti tömegű papír.

Merev borítós kötés. A borítóelemek (táblák és gerinc) papírral (vagy más kötőanyaggal, például bőrrel vagy vászonnal) vannak kasírozva, majd a könyvtesthez (vagy könyvtestbe) az előzéklapok rögzítik. A gerinc lehet egyenes (lapos) vagy gömbölyített (ívelt).

A nyomtatott anyag mérete a gyártási folyamat végén, a vágás után.

A nyomtatott anyag mérete hajtogatva: például egy 3 oldalas, vízszintes A4-es nyitott formátumú szórólap zárt mérete 99×210 mm

A grafikai elemek vagy képek elhelyezése a nyomtatott anyag margóján a vágási vonalon. Ezeknek az elemeknek túl kell érniük a margón, és legalább 3 mm-rel túl kell nyúlniuk az oldal határain, hogy a vágási szakaszban ne okozzon pontatlanságot, ami fehér margókat eredményezne az oldal szélén. Ezeknek az elemeknek a kiterjedését nevezzük vágási margónak.

A nyomtatandó oldalak elosztása a íven. Ezt az eljárást általában egy speciális szoftver segítségével végzik el a nyomólemezek előállítása előtt.

Fém dombormátrix, amelyet magasnyomtatásban és a vakdomborításban használnak.

Olyan feldolgozás, amely a papírt öntapadóvá teszi, egy ragasztóréteg és egy védőfólia felvitelével. Az Arconvert a Fedrigoni csoport konvertáló tevékenységgel foglalkozó vállalata.

Ez a művelet a nyomtatott cikket – a felesleges részek eltávolítása (vágás) céljából – megvágja a kész formátum elérése érdekében.

Könyvkészítési eljárás, amely magában foglalja az ívtagok varrását vagy ragasztását, majd a borító hozzáadását.A legelterjedtebbek a keménytáblás kötés és a puhatáblás kötés, ezek összes változatával együtt.

Kémiai eljárással előállított cellulóz, amellyel más eljárásokhoz képest ellenállóbb cellulóz nyerhető a fából.

Egy fényes, matt vagy semleges védőanyag-réteg, amelyet a nyomdagépen a nyomtatási fázisban adnak hozzá, ugyanazon az ofszetgépen belül, amely a tényleges festékeket nyomtatja. Ezt a réteget az ív teljes felületére (teljes lakkozás) vagy csak egy részre (formalakkozás) lehet felvinni.

Átlátszó védőfólia felvitele fényes vagy matt felületű nyomtatott anyagra. Meleg vagy hideg eljárásként végezhető. A kereskedelemben kaphatóak fémeshatású műanyag laminálófóliák (arany, ezüst és réz) és más, különleges hatást (hologramok, irizálás stb.) biztosító fóliák.

Olyan eljárás, amely ragasztóval tartósan rögzít két vagy több papír- és kartonréteget. Használható az össztömeg növelésére, az oldalain eltérő tulajdonságokkal rendelkező ívek létrehozására, akár nyomtatható és nem nyomtatható anyagok összeragasztására is. Különösen a csomagolóipar és az irodaszerek területén használatos. Az optimális eredmény érdekében a papíroknak hasonló súlyúak legyenek és szálirányuk merőleges egymásra.

Merev papír, 450 g/m²-nél nagyobb tömeggel.

Olyan rendszer, amelyben a papírt lézersugárral gravírozzák vagy vágják, amely egy digitális fájl mintáját követi. A stancolás alternatívájaként használható lyukak és formák készítéséhez, vagy olyan nagyon részletes rajzok kivágásához, amelyek más módszerekkel nem készíthetők el.

Dombormátrixos nyomdai rendszer, amelyben a szöveget hagyományosan kézzel szedik, ólomból vagy fábol készült betűkkel, a képeket pedig fémes klisékkel sokszorosítják. Jelenleg a dombormátrixok előállítása főként digitális fájlokból kiindulva, fotopolimer, mint hordozó felhasználásával történik. Ez a nyomtatás olyan technika, amelyet már nem használnak kereskedelmi nyomtatásban, de még mindig nagyra értékelik az egyedi munkák és kiadványok esetében.

Azokra a papírokra használt kifejezés, amelyek nem estek át különleges felületkezelésen, hogy megkülönböztessék őket a mázolt, filcmarkírozott, prégelt és egyéb ilyen papíroktól.

Bevont felületi réteggel ellátott papír, amely a kívánt felülettől függően különböző összetételű. Sima és alacsony nedvszívó képességű felületének köszönhetően a mázolt papír jobb nyomtatási teljesítményt nyújt, mint a bevonat nélküli papír. A rendelkezésre álló felületképzések között szerepel a fényes, szatén vagy matt, és a papírok lehetnek mindkét oldalon vagy csak az egyik oldalon mázoltak.

A digitális nyomtatás által lehetővé tett feldolgozás, amelynek során a nyomtatvány minden egyes példánya különbözhet a többitől; lehetővé teszi például, hogy minden egyes példányra változó adatokat nyomtassunk.

Papír, amelyet a fény felé tartásakor látható vonalak mintázata jellemez, amely vastagságának eltéréseiből ered. Eredetileg kézműves munkával készült, ma már kifejezetten géppel készülő, főként levélpapírként használt papír. A tipikus merített papír számos keskeny vízszintes vonalat (úgynevezett merítési vonalakat) és kevesebb függőleges vonalat (úgynevezett láncvonalakat) tartalmaz.

A nyomtatási feladat példányszáma.

Azt jelzi, hogy egy adott hordozón milyen lehetőség van egy kép jó nyomtatási reprodukciójának elérésére, és olyan tényezők befolyásolják, mint a felület simasága, nedvszívó képessége és opacitása.

Olyan sík- és indirekt nyomtatási eljárás, ahol a nyomtatási felület egy digitális eljárással (Computer To Plate, CTP) grafikai elemekkel megjelölt fémlemezből áll. A felület kémiai kezelésének köszönhetően a nyomtatott területek vonzzák a festéket, a szabad területek pedig taszítják azt. A nyomtatási szakaszban a festék egy gumihengerre, majd onnan a papírlapra kerül. Az utóbbi időben egyre népszerűbbé válik az UV és H-UV ofszetnyomtatás. Ezek a technikák speciális festékeket használnak, amelyek a nyomdagépben lévő UV-lámpáknak köszönhetően gyorsan száradnak.

A papír fizikai tulajdonsága, amely azt jelzi, hogy mennyire képes nem mutatni az ellenkező oldalra nyomtatott szövegeket és képeket. Az átlátszatlanság a papír kémiai összetételével függ össze, és a vastagsága a grammsúllyal nő.

Az azonos nevű vállalat által kifejlesztett színazonosító rendszer, amely a direkt színekkel történő nyomtatás referencia-szabványává vált.

Papírgyártó gép, amely (a papírtípustól függően változó összetételű) cellulózbóll kiindulva folyamatos tekercset állít elő. Tartalmaz egy nedves szakasztt (ahol a papírt formázzák) és egy szárító zónát, ahol a felesleges vizet eltávolítják és a végső felületképzés történik. Egyes feldolgozási műveleteket, mint például a mintázat kialakítása (filcmarkírozott papír, merített papír), magában a papírgépben végzik.

A színek összehangolása a nyomtatási szakaszban; ez különösen fontos a négyszín-nyomtatásban.

Olyan technika, amely lehetővé teszi háromdimenziós elemekkel ellátott könyvek készítését, amelyek a lapok lapozásával nyílnak ki, a stancolás és a hajtogatás összetett módszereinek segítségével.

Papír, amelyet dombornyomott felületi minták vagy jelek jellemeznek, amelyeket úgy hoznak létre, hogy a hordozót egy acélhenger, amelyen a vésett jel van, és egy puha anyagból készült henger között vezetik át. A minták sokfélék lehetnek, és időnként akár más anyagok (vászon, fa stb.) felületéhez is hasonlíthatnak. A prégelést szárazon, a papírgyártási folyamat után, prégelőgépen végzik. A felületi textúrák csak az egyik oldalon (egyoldalas prégelt papír) vagy mindkét oldalon jelen lehetnek.

Nyomtatás a pigmentnek a fóliáról a nyomtatott ívre történő forró átvitelével. Tökéletes fedést és élénk színeket biztosít, és különösen a nagyon valósághű fémes hatások eléréséhez használják. Az utóbbi időben olyan digitális rendszereket fejlesztettek ki, amelyek hasonló hatást érnek el.

A nyomtatott termék néhány példányban előállított mintája, a várhatóan felhasznált anyagokkal és csomagolással a végleges nyomdai kivitel előtt. Különösen a szerkesztőségi területen használják. Készülhet nyomat nélküli oldalakkal, vagy a digitális nyomtatásnak köszönhetően a végleges nyomtatás tartalmával.

Puha borítóval történő kötészet, amelynél a borítót közvetlenül a könyvtesthez ragasztják. Az ívtagok összeilleszthetők ragasztással (tökéletes kötés) vagy varrással (varrott kötés).

A kötészetben használt poliuretán ragasztótípus.

A puhatáblás kötészet olyan változata, ahol az összegyűjtött oldalakat a gerinc oldalán a ragasztó felszívódásának elősegítése érdekében megmunkálják, majd a borítóhoz ragasztják. Gyors és gazdaságos, de nem teszi lehetővé a lapos kinyitást. Számos, a közelmúltban kifejlesztett technika (poliuretán ragasztók vagy PUR) képes leküzdeni ezt a hátrányt, és erősebb kötést biztosít, különösen olyan papírok használata esetén, amelyek felületét nehéz ragasztani (gyöngyházfényű, gumírozott stb.).

Fogyasztás utáni (post-consumer) hulladék, azaz már korábban nyomtatott és felhasznált papír újrafelhasználásával előállított papír. Az újrahasznosított anyag százalékos aránya változhat, valamint a nyomtathatóság és a fehérség javítása érdekében szűz cellulóz adható hozzá. Az újrahasznosított papír fehéríthető egy kémiai eljárással, az úgynevezett festéktelenítéssel.

A képernyőn megjelenő színeket leíró színtér, amelyet a vörös, zöld és kék fényértékek kombinációjával kapunk. A nyomtatott projektekhez az RGB színeket CMYK-értékekké kell átalakítani, de ne feledje, hogy a nyomtatott eredmény néha nagyon eltérhet a képernyőn megjelenített színtől.

Az a csomag, amelyben a papírlapokat árulják; A4 és A3 formátum esetén egy csomag 500 ívet tartalmaz. A nyomtatási formátumok (70 × 100 cm és 64 × 88 cm) viszont 250 vagy 125 ívet tartalmazó rizsmákban (vagy csomagokban) kerülnek forgalomba, a grammsúlytól függően.

A binding system that assembles a block of pages through perforations on the left side, into which a metal or plastic spiral can be inserted. Since it does not necessarily require the production of signatures, spiral binding makes it easy to bind pages of different materials and dimensions.

Fémszerszám, amelyet arra használnak, hogy egy papírlapot egy adott formára vágjanak. Minden olyan esetben szükség van rá, amikor a kívánt forma nem egyszerű téglalap, hanem szabálytalan vagy íves körvonalakkal rendelkezik. A stancszerszámot bígelésre és borítékablakok készítésére is lehet használni.

A papír rostjainak igazítása, hogy a gyártási szakaszban a papír a papírgép futási irányába igazodjon. A rostok iránya befolyásolja a különböző nyomdai és befejező műveletek minőségét, ezért fontos, hogy a nyomdai gyártás előtt ellenőrizzük. A legtöbb papírnál a rostok a lap hosszabb oldalával párhuzamosan vannak tájolva. A lap méreteit meghatározó második szám a rost irányával párhuzamos oldalt jelöli. Például egy 64×88 cm-es ívben a rost a hosszú oldallal párhuzamos, míg egy 88×64 cm-es ívben a rövid oldallal párhuzamos.

A nyomtatás egy keretre szerelt, nagyon finom hálós szövetszitán keresztül történik. A keretet fotográfiai eljárással kezelik, hogy a nem nyomtatandó területeket elzárják, a többit pedig szabadon hagyják. A festéket az anyagon keresztül nyomják át, és az alatta lévő papírlapra juttatják. A szitanyomás lehetővé teszi a nagyon nagy fedettségű festékek használatát, beleértve a fehéret is, valamint a más nyomdagépekbe nem illeszthető kartonra/kartonra, szövetre vagy más anyagokra történő nyomtatást.

Ofszetnyomtatásra szolgáló gép, amellyel nem egyes íveket, hanem papírtekercseket nyomtatnak.

Nyomtatási eljárás, amellyel a festékkel nyomott részeken természetes gyantaporok hozzáadásával, amelyek egy speciális kemencében történő melegítés után sűrűbbé válnak, domborzatot hoznak létre. Hasonló eredményt lehet elérni a közelmúltban bevezetett digitális rendszerekkel. Használható szövegek, védjegyek, egyszerű grafikai jelek és általában névjegykártyák és levélpapírok esetében.

A nyomdai anyagra felvitt, majd UV-sugarakkal szárított lakk, amely a nyomdagép utolsó részében elhelyezett szárítóegységben szárad meg. Segít a különösen fényes és ellenálló eredmények biztosításában.

Nyomtatás, amely nyomdafesték használata nélkül nyomja a papírba a mintát (domborítás). Egy fémszerszám (klisé) és egy ellenszerszám segítségével történik, amelyek közé a ívet helyezik.

A könyv borítójának védelmére használt, általában kemény borítóval kombinált, kevéssé nyomtatott papír. Kiadóknál a védőborító a könyv valódi borítója.

Bizonyos papírok olyan tulajdonsága, amely megakadályozza a nedvesség hatására történő szétesést. A címkepapírok esetében elengedhetetlen, ha a termék vízbe merülhet (például fehérboros- vagy pezsgőspalackok). E különleges tulajdonság eléréséhez a gyártási szakaszban kis mennyiségű speciális gyantát vagy polimert adnak a papírhoz.

Egy papírlapon a fény ellenében látható textúra vagy minta, amelyet általában bankjegyeken vagy kiváló minőségű levélpapírokon használnak. Ha ez egy fix pont, akkor minden egyes íven ugyanabban a pozícióban jelenik meg.

Az átlagosnál nagyobb vastagságú papír, azonos grammsúly mellett. Kevés oldalas kiadványok terjedelmének növelésére használható. Kevésbé átlátszó, mint az azonos grammsúlyú és normál vastagságú papírok. A látszólagos fajlagos térfogat a papírlap mikrométerrel mért vastagságának és a papír grammsúlyának az aránya. Például a 160 g/m² súlyú Acquerello papír 232 mikron vastagságú, és ennek megfelelően a látszólagos fajlagos térfogata 1,45.

A papírgyártás során alkalmazott védőkezelés, amely olyan termékek esetében hasznos, amelyeket sokszor kell megfogni, például címkék, csomagolások és étlapok esetében.